Az asszony; Q 5852

- 27 I Igaz, csak egyszer... egyetlen egyszer... és hát... ugye, a lakást is megfizetik... deh t... vannak más bajok... és az én uram végrehajtó... és egyszer is... F. jséla. / közbevág / "dny éves a maga ura? Kdárné. Rendes ember az kérem... meg hát a lónak is négy lába van, mégis megbotlik... én megértem... Meg fiatal ) is, hála Istennek... még negyvenöt sincs... / szinte sirva / Én megbocsájtok neki, mert én már kérem öregasszony vagyok, de ne vegye el tőlem... mert én szeretem. .. F. Béla. Tehát a maga urával is....a szégyentelen! Meg a többivel ... Kádárné. Igen kérem, a töb .ivei. Ez az, ami engem megvigasztal, mert az én uram azután már nem kellett neki, csak akkor, amikor egész éjszaka sirt, mert valami rossz hirt kapott, meg rverezni fs akartak... mert az •ügyvédjétől jött az a levél... Dealt olyan nehéz ez az élet... én megboesájtottam az uramnak, meg neki is, mert olyan jó asszony... segit 5 mindenkin, mivel igen jó szive van... A múltkor is odaadta azt a gyűrűt annak a szegény kolőmsas zónának,' emit a Kende » ügyvéd úrtól kapott... csak ugy... odaadta kérem... Jf• József. Elég! Elég! Menjen a dolgára jó asszony. Mi is megyünk, csak beszélünk a kislánnyal... S, ha hazajön, mondja meg, hogy délután visszajövünk... во, menjen csak jó asszeny... / Kádyrné el / x-. józsef -Béla. / egymásrp néznek, majd átmennek a másik szobába, hol a kislány örömteli kac gása hallik. Kis idő múlva sz utca felől részeg nótázás, s pár pillanat múlva betántorog F. ^slázs karján F. Erzsébet, zilltan, berúgva / *