Az asszony; Q 5852

-lóink életét. r. Erzsébet Még az életem feldulásával is... madách Imre. Mindkettőnk életének deldul s'val. Ma délutánra a * közjegyzőt és a két tanút, Szontágh Pált és Meskó ' Miklóst ide kérettem, hogy a szerződés aláírásának • legyenek tanúi... F. Erzsébet. Pontosan ezt a kettőt! Madách Imre. Igen. ők voltak legutóbbi találkozásunknak is tanúi, r. Erzsébet, jf. xtacxáxs* / tölt magának és odakinálja Madáchnak is. / Igyálí Ilyen nagy ut előtt bóditsuk el kissé agyunka t. Madách Imre. Tudod, hogy soha nem iszom. Jr. Erzsébet. Akkor ne igyál. Maradj csak tiszta fő. Majd én pótolom. .. / iszik / Madách Imre. / kitekint / Látom, már itt is vannak. Erzsi, én • most kimegyek eléjük és az én szobámba foglak kéretni. Kérlek, ne gördits akadályt. / el / r. Erzsébet. / magába marad, pohárral kezében / x»e gördítsek akadályt önnönmagam kivégzéséhez. Madách Imre, tul sokat kivánsz! / előbbre jön / Én, a szegény Práterek lánya, ne álljak ellent a sztregovai ^adáchok és Majthényi Annák erős akaratának! Menjek el innen, tűnjél el, s ne zavarjam tovább életüket. Madách Imre! Szeretsz te engem igazán? Ismersz te engem valóban? Tudsz te szeretni egy nőt, vagy vcsak az álmok után futsz? Felelj! Ugye, hallgabéz. Hem felelsz, mert' * / . - ' • nincsen rá szavad.... Te azt mondod: a gyermekeim életét ne zavarjam... mondd Emii valóban csak rájuk gondolsz? Hem önmagadra isi... És... nem menekülés-e ez önmagad elől is? Pedig szeretlek Emi! нет igaz, hogy mást szerettem, nem igaz! Voltam más ágyában, m sok I