Te is adós vagy; Q 5845

59. Illést /Savédelemből, hevesen/ Be és már kerestem as igazgat őt! Kerestem és... /Magd»;, belép, erőltetetten elszánt, mesterkélten kimért, haragos/ Magdát Mit akarsz itt? És maga! Mi az én 1 kásom? /Éva megretten, szótlanul kereket old, de van ebben a távozásban egy adag csúfondárosság is/. Iliét: Hozzád jöttem, Magda. Magdnt Hozzám hiába jöttél! Illés: /Egy szempillantás alatt leveti a gyötrődő emberi kült őt, erősnek akar látszani, magabiztosnak és főlényesnek mutatja magát, hisz ш ellenálih. tat 1. nságában/ Drágám, de hi; z megbeszéltük, hogy együtt töltjük a mai esftétl Migdat Te rétség vagy! Hagyd el ezt a házit. Illést Részeg? Lehet. /Közeledik hozzá/ Magdal /Béaültüu/ Be gyere közelebb! /Háttáina, de ninos hozzá tér, szorosan a falhoz lapul/ Hem akarlak látni! Illést Ugyan, Magda, ne gyerekeskedj. /Behízelgő simulékonysággal/ Bem te mondtad, milyen kin volt az a tízszer huszonnégy óra, nélkülem? Magda: Beia, nem! Nagyon kérlek, menj el. Illést Ittam, Magda, de részeg nem vagyok. Hidd el, nem vagyok. Legalábbis nem a konyaktól. Ültem egy asztalnál, osak ültem és bámultam a pohárba és magam elé képzeltelek. A pohár faláról fénylett iám a szemed ós megvillant в karod, a vállad forró hajlata, éreztem a szád izét, a hajad levendula illatát, ügy éreztem, шжя csak ki kell nyújtanom в k r am, hegy elérjelek.