Te is adós vagy; Q 5845

4« Iliét:: /Elhárító, ideges nevetőssel/ ía - azt mondtam volna? Csak félrehallás, Magda. Csak félről llás. te igazán nem tehetős erről. Magda: Se ölről? As Istenért, beesél már értelmesen) Illés: /Lehajtott fejjel ismét a szóikét masszírozza /bizonyta1ыш1/# Semmi, talán nem jelest seramit. Ügy jött, akár a villűaoeapúe, /Megrázz • a fejét/ de már eloult. Ast hiszem, már elmúlt. /i egda elé áll, arcán szomorkás mosollyal végigsimít апшк aroán a hajától m állóig. Magda egy ragaszkodó see re Íme s mozdulatára hirtelen hátra lép - erőltetett jókedvvel/* Ha, de elég a feosegéeből. Fel munkára, elvtér snő| Vicesatll a helyére, jegy setéi fölé hajol, a papírlapokon számok, képletek. Magda le elfoglalja helyét as állvány előtt, homlokából kisimít egy hejfürtöt, üss tán szögmérővel és körzővel mérlookél, hosszú vanáteóval két pont kösött vonalat bus. A telefon cseng. Illés: /к logarléo tolóké jávai foglalatoskodik - nem néz fel/. Vodd fel, légy szíves. Magda: /Felveszi a hallgatót, gyorsan befedi a tenyerével /Illéshez/ Itt vgy? Illés: /Mint előbb/ Nem vagyok itt. Magda: / telefonba, szünetekkel/ íklló? Jónapot. Sem, nincs itt. Üzenetet átadhatok. Hogyan? Ja, gmtuláoió. Hogyne, átadom. /Leteszi, szünet, szerelmesen nézi a munkájában elmerült férfit, lopott mozdulattal megsimogatja a fejét./ Illés: /Еzór кozottan felpillant, rámosolyog a lányra, aztán folytatja a jegyezgett - közben/ Ki volt? Magda: Egy barátod. Doktor Matolcal gratulált. As újságban ol-