Te is adós vagy; Q 5845

Illés: /Hegyven körüli, kisportolt, jóképű férfi; are» intenzív ezel lemi tevékenységet tükröző, Üem veßii fel я telefont, annyira t» elmerül a munkájában, bogy nem is hallja meg, A telefon tovább eseng, akkor egyezerre fölnéz, kieeé csodálkozó tekintettel körülpillant a Myiségbeü, » arra is oeak most eszmél, hogy egyedül van. Kényszeredetten megy a készülékhez, A telefonba/s Halló! Kicsoda? Zsolti? szervusz, öregfiu!,., ,ii? Hogy már kint vagy,,, /Kellemetlen újság számára ez a közlés, elfehéredik, a kagyló megcsúszik a kezében* Pár pillanat ebben a zavart némaságban telik el, végül összeszedi magát, mély lélegzettel/ jehogynea, hogyne örülnék, Öregem. Dohát tudtommal ugy volt, hogy az őszt még odabent töltöd, fessék? Fujj bele, alig hallani /6 la belefúj а kagylóba/ неш, sajnos, nm mehettem be hozzád, öregem, fiz napig vidéken voltam. Hát igen, sok kényelmetlenséggel jár egy ilyen hosszú kiszállás, A vidéki félkomfort... Igen, igen. Most hol vagy, honnan beszélsz? /Egyre jobban vergődik, a homlokát törölgeti, Majd: /Неш, ne itt. /nyugtalanul tekintget az ajtóra/ Most nem érek rá, sürget a munka. Majd utána. Gyere a klubba, ötkor lemegyek. Ma ott zavartalanul beszélgethetünk egy kicsit, üres lesz a klub,., fessék? Fujj bele Ja, köszönöm, Öregem, fa ls olvastad a hírt? Jó, hát akkor a többit majd személyesen, Ezervusz. /Hirtelen leteszi a hallgatót, magaalé réved; a hajába tur, aztán az arcán huzza el a kezét. Hehéz sóhajjal leül, tenyerét a szemére tapasztja, Ekkor jön vissza Magda, a munkatársa, aki műszaki rajzoló/. Magdat /Buganyoe mozgású, h rmiuc? körüli nő, fehér munkaköpenyben; el akarja foglalni helyét a rajzállványnál, a küeayzsebből kiemeli a szemüvegét, emit munka közben visel, közben az eltakart