Az alkalom; Q 5843

- 4 sal kérdez/s Mi a véleménye Illron ur a dolgokról? ILLRON /belemegy a játékba, szabatosan nyilatkozik/: Az események hatása alól én sem vonhattam ki magamat, bár családi körben kerültük ezt a témát. Nos, nézzük elsőként a malom-ügyet. Az asszonyt futólag ismertem. Férje orvos, ő maga tele nagyravágyással, s hiján a tehetségnek. Remélem, megbocsátják a tárgyilagosságomat. Tiz évig élhetett kivül-belül üres, de gyönyörű bábként a férje mellett. Az utóbbi időben már rosszul éltek. Az asszony válságba került. Talán életében először ráébredt az igazságra, vagy rá sem ébredt, a tények mutatták, hogy felesleges. Az ilyen ember maga keresi a bajt. A malom kivül esik a városon. Lehet, hogy megnyugvást remélt magának az elhagyatott vidéken, vagy céltalanul arra kóborolt. Nem valószinü, hogy holtan érkezett a malomba. A./Illron szavainak hatására kiesik a riporter szerepből. Őszinte felháborodással/: Az ön logikája bámulatos, de én nem birom elviselni. Elnézést, különben is mennem kell. /Elmegy, a többiek megvárják, mig eltűnik szemük elől. Illron széttárja karjait./ C. /Illronhoz/: Cseppet se törődjön vele. Rettentő érzékeny. ILLRON/természetes hangsúllyal/: Akkor is sajnálom, nem akarton megbántani. A malomhoz visszatérve, az egyik férfi közismert alkoholista, a másik... Azt hiszem, ő a kivétel, aki erősiti a szabályt. Szenvedélyek nélkül élt, anyagi gondok nem gyötörték, róla nem gondoltam volna. B,/Nem vette észre a hangulat változását. Most ő játssza a riportert/: A mostanira mit tippel? ILLRON/indulatosan/: Ez nem lóverseny. A véleményemet kérdezték. Egyébként a ligetet sem tartom különösebben vonzó helynek. Meg kell mondanom, nem hiszek az áldozatokban. Ha csak ugy nem, hogy a két tettes közül a vesztest nevezzük áldozatnak. A ren-