Az alkalom; Q 5843

- 42 MARIANN: Nem vagyunk rosszak, higgye el! /Hosszú csend./ ILLRON: Menj a konyhába. anyád megjön, szólj. /Mariann el./ TRONI/ingerülten/s Nos, mit kivin? Végezzünk gyorsan. ILLRON» Semmit. Azt hiszem, már semmit. TRONi Ne kezdjen lelkiéletet élni. Mára eleget lelkiztek az Illronok. Kivánjon valami szépet, jót, aminek mindenki örülni fog. Mit érdekel engem? ILLRONt Kössünk szövetséget, örökre. TRONi Teljesen hülyének nóz

? Nem kell semmi, és kössünk örök szövetséget. Megmondtam, kidolguztam már a magam szisztémáját .Aszerint dolgozom. Huszonnégy órát szántam magára, se többet, se kevesebbet. ILLRON» Nagy dolgokat vihetnénk végbe. TRONi Szobafogságban mi? ILLRON» Éjjel mindent végiggondoltam. Szörnyű, nappal szörnyű újraélni. Hallgasson meg! /Ugyanabban a pózban, ugy an ugy hangsúlyozva, mint a második felvonás elején./ Azt kérdeztem magamtól, mit ér minden vesződség. ífcrayi tellett tőlem, *evés? Kevés. Az elégedetlenség azt jelzi, nem egészen az én hibámból. é * « /Hirtelen sötét, majd az előtérben А. В. C. állnak megvilágítva/ A.: Lehet, hogy csak látomások. B. C.: Fények árnyak EGYÜTT /vidáman/: Egy formás női lábért nem adhatok el mindent. a nyugdijbiztos hatalom száz lábnál többet ér nagy üzlet helyett apró csencselést? Csak legyintek mig eszem el nem hágy Kár a csókért, kár a bókért, bizony üres az ágy. Egy formás női lábért, nem adhatok el mindent, s bár fontos a tisztesség, mérték nélkül badarság, de értik, hiszen, már látták.