A halál mindig igazi; Q 5841

- 27 - f s minctpw jössz, és ebben a harcban szabad,csak megállni nem. Géza: Váll váll mellett a Zsuzsika-riport" hőseivel." Laci: Készenkaptuk az emberanyagot. Azzal dolgoztunk,ami volt.Az embert évezredekig nevelték az embertelen társadalma*í. Ssoda, hogy nem hasonlit a szocialista emberideálra? Nincsenek csodék. Husz év alatt nem tudtuk megváltoztatni. Változott, nagyot változott, de még nem változott meg. Az átlagember még tegnapi módon él a mai lehetőségekkel. Felemásan. Átmeneti kor. De nincs megállás, és az idő nekünk dolgozik. Minden kezdet nehéz: &z egy elkoptatott toondat, de igaz. Amikor ezek az emberek felszínre kerültek,minden nagyon nehéz wlt. A választék sem volt valami nagy. Ezek az emberek is kiérdemelték a bizalmat. Kiérdemelték. Géza: Ez az érdem elég egyszer és mindenkorra? Laci: Nem,akivel nem lehet együtt dolgozni,félreáll. Félreállítjuk• Régi érdemei ellenére is.Ismerek,jól ismerek,nem is egy ilyen elvtársat. Vérig sértve és értetlenül kérdezik: eddig jó voltam? Nem fogadják el,hogy lemaradtak. Nem fogadják él, hogy a hibáik többet nyomnak az érdemeiknél. És nem egyszer az is kiderül,hogy a helyükre állitott uj ember - nagyon is régi. A szinpad kivilágosodik. Géza szobája, ugy, ahogy a játék kezdetén láttuk. Este. Géza: Most sincs választék? Laci: Hogy mondta Feri? Tulajdonképpen a helyi funkcionáriusokon múlik egész rendünk hitele. Rajtuk is. A párt minden tagján. De nem csak rajtuk! Minden olyan pártonkivülin,aki nem egyszerűen igenli ezt a rendet,hanem magáénak vallja,tesz érte valamit, örül a sikereknek és fájlalja a mellényulásokat. Sokan vagytok. Mindig többen lesztek. Kis szünet. Géza beballag a szobába,zenét keres a rádióban, nagyon halkra szabályozza. Laci utánasétál. • s