A halál mindig igazi; Q 5841

- 15 - f Menyus/ abbahagyja a reszelést,de nem fordul meg/: Azt, ami ott van a próbapadon, azt én csináltam./ Folytatja a reszelést./ A mérnök: Hem értem;. Kaiser: Én sem értem. Géza/ vigyorog/: Pedig egyszerű. Péter: N-nem először h-halljuk a szöveget! A k-kellő tapasztalat h-hlánya! Géza: Sejtettük,és milyen jól sejtettük,hogy ha művezetőnek nem is jő az öreg,azért a mérce az б munkája lesz. Kaiser/ élesen/: Kérem,szaktársak Petike /közbevág/: Minket is érdekelt»mennyire vagyunk hibásakÍMegkértük Menyus bácsit,csináljon meg egyet helyettünk. Kaiser /а mérnökhöz/: Én erről nem tudtam. Géza: Nem is baj. Petike: Nem történt semmi baj. Addig mi végeztük az б munkáját. Feri: Menyus bácsi aranykeze sem tud mit kezdeni ezzel a vacakkal. A mérnök: Ugyan kérem! Petike: Kérem, mérnök úr,nem vagyunk kezelők.A szerkesztéshez is értünk valamit. A mérnök/erélyesen/: Kérem...... Petike: Engedje meg,hogy befejezzem! Minket bánt a legjobban,hogy egy ilyen mellékes alkatrész miatt nem halad a gép.Nem a zsebünket féltjük.Prototípusra nincs norma. Mindent elkövettünk,hogy menjen. Be nem megy. Már más gyárakban is érdeklődtünk. A mérnök /döbbenten/: Hol? Petike: Ahol én tanultam a szakmát,van egy hasonló gép.Német masina. Sanyi: Keletnémet! Petike: Megkértem a barátaimat,nézzék meg,hogy működik ott a hidraulika. /Kézbe veszi a szelepet./ Tessék

tigy működik.Sima esztergályos munka. Igénytelen és egyszerű.Mégsem ereszt. A mi gépünkben miért nem jó ez,vagy valami hasonló? A mérnök szánakozó mosollyal forgatja kezében a szelepet»azután visszaadja. A mérnök: A modern szerkesztési elvek... /Meggondolja magát,nem magyaráz./ Majd még beszélünk róla.Kérem, Kaiser szaktárs