A nyolcadik kérdésre nincs felelet; Q 5839

akarja sem megváltoztatni az életet, sem magyarázni, ü tudja, hogy minden igy marad, Hogy a férfi az életfelfogását, a gondolatéit, a tudá át, a lí­ráját akarja az utódnak tovább adni, örökéletuvé tenni, а пб a magzatát. Más is mindkettő szerepe. A férfi elindítja, a nő rögzíti a keletkezést, us a nemzés pillanatában egyidejűleg és egyszerre az élet ás a halál fo­gamzik meg. A nő, sz anya - minden születés-szabályozó beavatkozás ellené­re - szalni fog. Ainok között, de ssilni fog. Ha nincs kin, nincs szülés. Ha nincs gyötrelem, nincs alkotás. Ha nincs szorongás, bűntudat, nincs fel­szabadultság. Az élet jó, de rossz dolgok szülik!..• A nőnek nom tud szarepet juttatni az előadói...Fedi , számolni kell vole. A nő, aki anya, WffiTflB aagasebbrendOnek tűnik, mint a férfi. A férfi­vágyból ő szedegeti össze a magot, amely folytatást biztosítja. Miért, hogy a gyermek az anyját érzi csak szülőnek?.Az apa csak hipotézis?... Csak hihetőség?...A nő tudja, hogy a gyermek ex övé.A férfi hiszi. A nő ak­kor is tudja, ha Ez t nem tudja, kitől fogant.­H GXuMIK - Érzem, itt az idő, hogy -tegöljea magamban mindazt, amit dé ­aelgettem. Virágaimat, vó._yai;at, képeimet, ilyen tréfában én közreműköd­ni nem tudok. IIa én nem leszek, ők sem lesznek, ne*; élhetnek tul. Semmivé válnak, mert én nem leszek...­Ol'üolk - „sak az élet első, és utolsó perce az, ami szűzi. Amikor az em­ber atáx minden első élményén tul van, csak sz az egy szűzi élménye marad hátra; a halál. A szüzesség ölve ztése a legdrámaibb élménye, mozzan. te é­letünknsk. ^zért drámai a halál.Valaai elülik, amit újrázni nea lehet. A m*j.idóz«tt halál ugyanolyan vágyból fakad, mint auilyen vágy üzi az embert a szüzesség megszakítása felé...­NEutiAlLk - Csak most kezdek félni igazán a fiataloktól. As most ismertem fel, hogy sofcu xx^jü volt összekötő kapocs a fiatalság és az öregek között. A fiatalság nem azt folytatja, amit az öregek kezdenek abba hagyni.Mindig máti uton haladtak, tehát soha nem válhattak el egymástólCáljai is mások, ^rzem: útban vagyunk nekik... Gyermekkorom kedves, mozgalmas játéka jár az eszedben; a számháború, -.bben a játékban az a vesztes, aki nem rejtőzik elég ügyesen, ^s mi rejtőztünk, ügyeskedtünk, álcáztuk magunkat, fedezék, kúszás, mászás. Le kell olvasni lesből a másik, az ellenfél számát. Ha leolvastak, le kellett feküdni a földre, mert meghaltam. Halálom után éreztem a föld szagát, az avar illatos rohadásót. Mmdig becsületesen játszottam. Ha leolvasták а számomat, le vet tem azt és lefeküdtem. otromba játék. Mindenki számát egyszer leolvassák. A tétova, botorkáló, bú­vóhelyet keresgélő, rossz szemű játékos számát hamar leolvassák. Hiába

Next

/
Thumbnails
Contents