A nyolcadik kérdésre nincs felelet; Q 5839

kényelem elpuhuláshoz vezet, Dernard ühaw mondta: e rabszolga is hálás le­het urának azért az erőért, amit a megfeszitett munka adott izmainak. Erre tanitottam fiaimat is, amikor nagyon rosszul ment a sorunk, és ők még fo­gékonyak voltak a nagyon emberi dolgok iránt, így ébresztgettem bannök vá­peTe gyat a nagy célok ÍI ЧТЕ Ц mert az ember csak akkor feszül igazán neki, ha nagyon nehéz...­HARMADIK - linden ember problémája megoldható!... Csak a magányosé пек. Az öregek ilyen magányosak. Bármily szeretet veszi is körül őket. *-üdják, közelednek a legmagányosabb r.agány órái... Es ezt az órát, ennek az órának a jöttét kell kilaselkedjük?...Amikor képessegeik, elhatározó készségük teljes birtokában vannák iég, de már érzik a hamarosan bekövetkező tehetet­lenség szelét?...Ezt az állapotukat fogjuk kihasználni öngyilkosságuk tet­té érlelésére?... Az az öreg amber ott, Ж a második emeleti ab ÜK Dan. Alatta a téren, a he^r lábánál száz és száz sétáló fiatal, hancúrozó gyermek feje felett nézett a hegy gerincén át a hegy mögé, a semmibe. Nem vette le a szemét a messziről. Nem tekintett egyszer sem a nyüzsgő, zaj~s fiatalokra. Az é ­letre, az akarásokra. Egy órán át néztem őt, ő meg a messzit.Képzeletben beálltam én is a látóvonala egyenesébe.Kutatni kezdtem, amit Ő bizton ló­tott. os akkor ez a messzeség közeledni kezdett hozzám és hozzá. Jött fe­lénk és megérintett, óátsent a teetünkön. A tüdőnkön, a szivünkön, és meg­akadt bennünk, bezártuk, nem hatolt tovább. Mindketten lehunytuk szemün­ket és mögé zártuk ezt a messziről jött messzit, és börtönt adtunk neki a testünkben. A halált rejtettük... Lehunyt szeméből könny szivárgott, ükkor láttam életemben először öreg embert airni..,­OTOUXK - Semmi homály, semmi mellébeszélés nem volt az előadásban. Csak otrombaság. Mégis, ahogy előadta, az öngyilkosság gondolatisága zenei har­móniában olvadt eggyé az élet-szeretettel. Mozgás, ritmus volt nála a ha­lál. Ki kell szabadítani magamat ebből a révületből, ebből a depresszió­ból. Biztos, hogy a repülő-ut életveszéllyel jár?...Me$iitt, családi kö­römben nem lennének ilyen gondolataim, ül kellene felednem ezekét az órá­kat. Igaz, az öregek közel vannak a halólhoz, de azok a fiatalok, aki ott jelen voltak, még az élethez sem igen. A középkorúak téaája ez. Nekik van mit eldobjanak maguktól. ..­HATODIK - Nem bizom a tudósakban, mert nagyon tiszta az agyuk. Da ez п«ш tiszta Ügy, nem is nekik való. Jöjjön egy költő, aki kidob, szétszór mindent ebből a zűrzavaros anyagból, -indent, ami nem emberi benne!... Bár akkor mi maradna meg belőle?...Semmi!...Nos, ennek a semminek a bizo­nvitása lenne igazán költői feladat. Ha leválasztanék magunkról szoron-

Next

/
Thumbnails
Contents