Gitta; Q 5838
- 31 Kissn é: /Nagy csodálkozással/ Szentséges atya ur Isten! Meg vagy ta marhulva egészen! Hát azt hiszed hozzácmegy? Jan it Azt mondta itt akar élni ahol az anyja elt. Hat akkor nyilván itt is akar f ér jhezmenni. Kissn ét Jaj Istenem! Tiszta bolond vagy te? Csak érnék rá, hogy beszélhessek veled erről a dologról. Hozd be azt a fejőpitlit. /Megáll. Az ablakra néz./ Jaj Istenem mit szól hozzá az a vén enmer hiszen nem állhatja ezt a szegény lányt./Jani a pitlivsl jön./ Megetettél itattál? Jan it Rendben az istálló mehet fejni. Jissnét /Kifelé mentében./ Jaj Istenem tiszta bolond! /Az ajtó előtt a kutyába botlik./ Kusti te! Te is az utamban vagy! Jaj Istenem mi lesz ebből? Jani : /Gondolkodva maga elé néz. Majd felsőhajt./ Hej a kutya szentségit! Csak az a lány jöjjön hozzam! Nem bánom én bármi lesz is. /Cigarettára gyújt és nagy gondba merúlten fújja a fástöt./ Gitta. Bözsi. Jul i: /Kintről hallik beszédjük./ Gitta : /kint/ Jöjjetek be! Bözs i: Sietünk ám haza. Juli: Gyerünk na az a pár pillanat nem számit. /Belépnek./ Gitt a:/Észreveszi Janit/ Jóestét Jani! Bözsi. Jul i: Jóestét. Jan i: Adjon Isten kerüljetek beljebD. Na üljetek le. Bözs i: Köszönjük, de megyünk ám. Jan i: Tudom, hogy nem alusztok itt. Jul it /Janihoz/ Képzild a Gittának milyen szerencsije lett. Az irodába hivatták, mert nem hitték el, hogy csak hat elemije van. /