Gitta; Q 5838
Gitta : /Bélahoz rettenetes fajdalommal«/ iÍJn mar mindent értek! t I /Karikagyűrűjét lehúzza és átnyújtja./ Visszaadom Béla a gyűrűt! /Ujoól megraaza a zokogás./ Béla: /Gyámoltalanul mondani szeretne valamit, de dadogva keresi a szavakat./ De... de... mi miért? Gittám ez nem lehet igaz. Gitta: Fogjad Béla, egy tiszt nem vehet el egy > .Ju-Menc-lanyt! Kovács: Igaz, ho у egy gyermekmenhely udvaráról hoztunk el kislányom, de o^an nevelést adtunk neked, hogy kevés katonatiszt nevelte ugy az édes lányát, mint mi téged! /üyomateKosan/ Béla mint tiszt neia veheted feleségül Gittát, de van egy ajánlatom; vesd le az eeyenruhát, az én vagyonom akkora, ho,_y abból főúri módon megélhettek független emberkent. Bél a: /határozottan/ Kérem azt az irást! Éa utánajárok. Gitta * Kár! Én ezek után katonatiszthez nem me byek férchez. Ea igazán szeretsz, feláldozod értem az e t Jy enruhudat. Ha ezt megteszed, bebizonyítottad, hogy engem szeretsz. Bél a: Mindent megteszek, de előbb megpróbálom! Gitt a: Katona a parancsnak engedelmeskedik. Katona vagy, mást nem tehetsz. Maul halten und «Weiter diesen! F ggöny.
