Főnyeremény; Q 5837

105 sem tudom szóval fizetni!... VÉKONY PÁL /Nevét./ Csak nem a mesebeli herceggel találkoztál aki az elsó szempillantásra szerelmes lett az én egyetlen kislányomba és nyomban megkérte a kezét?... ZSUZSI /Nagyot nevet./ Nem, nem!...Más az, ami olyan nagyon, de nagyon-nagyon boldoggá tesz! Hegyis mond

jam?...Még senki sem tud róla...Imre sea...Ö is itt van...A kapuban találkoztam vele,..Egyenesen a fürdőszobába siet...Mindjárt be jőn...Gsak renobehozza magát .. .Marad j on ketönk titka, amit mondani szeretnék... VÉ

FOBY PÁL: Mondd már, kislányom, mi az, ami annyira.boldoggá tesz? ZSUZSI /önkéntelenül buggyan ki a száján a szó./A főnyeremény.. VÉKONY PÁL: Főnyeremény?...Miféle főny er «lényről beszélsz?... ZSUZSI /Az ajtóra figyel. Ali/; hallhatóan mondja./ Ötös találatod van a lottón... VÉKONY PÁL /Álmélkodik}/ Nekem?.../Halkitja a következő szavakat./ De hisz/j én már hcnapok óta nem lottózom. ZSUZSI /Szintén halkan beszél./ Os; khogy én -attól kezdve, ahogy te elmentél- minden héten megvettem a három szelvényt és a te állandó számaiddal folytattam helyetted, apukám, a lottózást...Gondoltam, hogy távollétedben ±e esetleg abbahagyod. /Itt hirtelen másra és hangosra ereszti a szót, mert észreveszi, hogy mindij ax nyilik az ajtó./...Szóval: Imre is nagyon örül, hogy hazajöttél, apukám...Már itt is van... IMRE /Tisztán, r ndesen, ünneplőbe öltözve jelenik meg az ajtónyilásban. Ott egy szempillantásra megáll, körülnéz és -ahogy fürkésző tekintete a fáradt ör getsber tekint' tével, találkozik- repeső sziwel és sietős léptekkel közeledik hozzé./ VÉIONY PÁL /elfogódott sziwel, két reszkető karral és két bensőséges szóval öleli magáház a fiut./ Édes fiam!... IMRE /Masonlóképpen viszánozza az ölelést és a szives szót./ Éd