Főnyeremény; Q 5837

63 folyton kerülöd., még a tekintetét is... Azt a kis időt, amit néha-néha itthon tölthetett és szívesen megosztott volna veled is, te mindig csak hasztalan, sőt káros csavargásokra pocsékoltad. FKRI: Nem egysZer a te kellemes társaságodban... GÁBOR/ restellkedőn /: Igaz... Bem нки tagadom...De ennek a részemről most már vége... I ERI: És a háromszáz lorint?...A részesedés a bundából?... GÁBOR: Ott van az aeztalon. / Rámutat./ Te mindig csak azt "öreg" -et látod apánkban, de nem látod az MBSR-t és abban az APÁT...Csak ugy beszélsz róla, hogy az öreg igy meg az öreg ugy... Kintha már teljesen elfelejtetted volna azt a másik szót, hogy "apám" vagy "édesapám" Kisgyerekkorunkban hallottam tőled utoljára. 1 Rí/ismét az óráját nézi, d^ nem szól/. GÁBOR: Mért nézed folyton az órádat?... Vársz valakit?... Vagy téged vár valaki?... FERI: Rézera, hágy megvan-e még?... Rem szökött-e el a zaciba?... Oda szokott járni pihenni... A bunda most útját állta./ Körülnéz, hogy a további szemrehányás elől menekülve, más témába kapaszkodjék. A hátulsó bal serokban álló szobron akad meg a szeme./ Ahhoz a szoborhoz milyen emlékek fűzik az öreget,akarom mondani: apánkat''' GÁBOR: Legkedvesebb tanára vált. ióle tanulta azmegyetemen a gyermekek vagy -hogy az б kedves szavát használjam- az "embervirágok" szeretetét, életük, egészségük védelmét, a beteg gyermekek gyógyítását... Bókay János, a hires gyermekgyógyász szobra az. F ARI: Azt hittem, hogy Buddháé. GÁBOR: Tudod te egyáltalán, hogy ki az a Buddha? FARI: Buddha?... Valami istenféle... Buddha, magyarosan buta... Alighanam a buták istene. / Ismét az óráját nézi. Abban a pillanatban erős csöngetés hallatszik be az előszoba felől./ GÁBOR/ kiru va maga alól a hintaszéket és a dohányzó asztalhoz rohan, fölkapja az otthagyott háromszáz forintot és a zsebébe rejti. / Г ARI/ öccsével egyszerre mozdul, az előszoba ajtaja felé rohanva/.