Főnyeremény; Q 5837
48 orvost kért a művésznőhöz, a függöny elé lépett és a következő bejelentést tette: "hölgyeim és uraim, az előadást pár perc raulv? folytatjuk, A művésznő elnézést к r s egyben üzeni, hogy soh ilyen j 1 nem érezte ©agát, ©int most, a pillanatnyi rosszullét után. Az orvos, aki kérésünkre a nézőtérről jött elsősegélyben részesíteni őt: mondhatni csodát művelt," közönaé tapsviharral adott kifejezést örömének, A színpadon összegyűlt művészek, akik a művésznő kivételével, szétszéledtek, hogy fölkészüljenek az előadás folytatásához. A művésznő ezután ily szavakkal fordult az orvoshoz: "Még egyszer köszönöm,,. n mindent tut. 1 о к a doktor urr 1, de a doktor ur én r lam, azt hiszem, semmit sect tud. Ш például tudor azt, hogy a doktor ur nagyon boldogtalan...Kérem, előadás után, ha teheti, legyen szíves pár percig várai rém az előcsarnokban, amíg átöltözöm. Ikisérem а к rbázba. Tudom, hogy siet ViMMk kis betegeihez. Útközben majd elbeszélgetünk, Szeretném emlékezetébe Idézni első tal Ikozásunkkat, ha érdekli," "Nagyon érdekel,.,és, mondhatom, hogy ezekben a pillanatokban egyáltalán ne© vagyok boldogtalan, amiként a művésznő azt megállapította, sőt nagyon boldognak érzem magam" - válaszolt az orvos örömtől sugárzó mosollyal. "Kát akkor a viszontlátásra"- nyújtotta kezét a művésznő az orvosnak, aki a boldogságtól szint«? megszédül ten tántorgott vissza a nézőtérre. Az előadás nemsokára foly tovább, A művésznő átszellemülte» teljesen beleolvadt szerepébe. Szárnyaltak szivéből ajkára, & опшш tovább a közönség szivébe a szebbnél szebb melódiák. Az előadás végén hosszan tartó tapssal, felállva ünnepelte az elbűvölt közönség az Operaház fennen tündöklő csillagát, őzben egy női hang az orvost kezdte élje-