Giovanni és a farkas; Q 5835

„ ч /

а szin belnj. tin kivll. ;oaoJik

# A professzor ott fékezik az ágyon. A lány megigazítja a tranazfuzióc kéazd léket, majd leiil ágy ezé

luxe. / A lányi Aludj caak... furcea, hogy amig alázol éa halkan szói ez a zene... én nem gondoltam éa nem gondolok oc mire. tíaak néztem, náztem ée számoltam a lehulló aőaviz-ccöp peket éa hullásuk ritmusa mintha egybeeaett volna a hangszerek hangjával. Itt Ültem a lábadnál éa mégsem voltam mulletted. Az eltelt napokban egyre jo ban, éa hát még az utolaó napokban... minden percben eltöltött az érzés, hogy mit jelentesz nekem éa mennyire féltelek. Éa moat... itt, most nem éreztem éa nem érzek ebből eemmit. Caak nézem... számolom éa hallgatom a eőaviz-cabppeket. na las

о

an-lau

aan megkövesedik bennem va lami nagy-nagy nyugalom, éa ne.nosak lelkileg,., ладит testileg is... igen fizikálisan érzem, hogy mint képződtek parányi caöppekbol и roppant barlangok cseppkő "óriásai,a mérhetetlen idődben. /szünet/ /А bartóki иепе azól/ A professzort /halkan/ Köszönöm, kedves. A lányi it? A proféaaz

or: ^zt. azt a tranazfuziót. .. zt a tökéletes iéí-étömteaztést... ezt az időtlent. /az una t/ /А zene szél/