Giovanni és a farkas; Q 5835

13 Giordano» /tehetetlen haraggal/

1 Же sirj • •• csak azt ne! ••• Ne sirj! ••• 4 . 4 Giovanni» /а sirásból gúnyos dühbe csap át/» ••• Szeretném kifordítani eléd legbelső énemet ••• lehúzni 1 éskifordítani, mint egy kesztyűt.;. és az arcodba vágni! ••• íme ••• lásd ••• ezt tetted! ••• Giordano» /éles gúnnyal ő is/» ••• Kifordultál már igy is ••• mint a tengeri uborka tömlője ••• és az orromba büzlenek a : tulajdon gondolataim, amiket nem tudtál megemészteni! ••• / szünet / Giovanni! /Felkapja fejét - farkasszemet néz - aajd kiszól a jobboldali ajtón/ Caraffa! ... /Visszafordul/ Nólai! Nincs több időm, hogy vesződjem veled! Szavadat adod-e nekem, hogy itt maradsz házamban, amig meg nem tanítottál mindenre, amit Ígértél? /Caraffa és a gondoiierik megjelennek az ajtóban/ Giordano! Én megtartottam igéretemet. /Kiabálva/ Ha tüstént szabadon nem bocsátasz ... önkényes ke dó sért a Signoria elé állíttatlak majd?! Giovanni! Följelentenél? Giordanoi Fel, szavamra fel! Hogy megtanuld neked nem szabad mindent , Mocenigo! ••• Giovanni! /fenyegetően bólint, int Caraffáóknak/ Oldozzátok fel а lábán a köteléket és kísérjétek a padlásra! /Caraffa és a gondoHerik megteszik, közben/ Kérlek, viselkedj most okosan. - Minden fölös mozdulat, vagy kiáltás súlyos volna rád nézve. Giordanoi /fojtva/ Te szerencsétlen! ... Nem gondolsz arra, hogy mit felelsz majd-barátaidnak, ha kérdik, mi van velem? És mit felelsz, ha ••• Giovanni! A magad sorsán tűnődj, az enyémet bizd rám. Giordano» /Emiközben az ajtó felé vezetik, megfordul/ , rt-lflí^ Itt* Nem én kellettem volna neked, hanem egy erősta®«., falusi iskolamester. Aki huszonötöt ver a fenekedre a pálcájával, hogy okosabbik feleddel tanitson meg gondolkozni. Giovanni» /Váratlanul felnevet ós olyan fintort vág, mint egy csinytevő diák/ No lám! Mégiscsak jó tanítványod vagyok. Te pálcával nevelnél - ón padlással! ... Giordano! Ó, ón lángeszű tökfilkó! Egy szamarat akartam a tudós liánjába fogni. Haha! • ;•:Caraffa! Mig felkísérsz ••. rugj a hátsómba háromszor ••• közben kiáltozod» Ezt a tudományért, Mester! ... Ezt a-művészetért, Mester! ... Ezt az erkölcstanért, Mester! ••• /Е1 -/ /gúnyos nevetése már kintről hallatszik/