Giovanni és a farkas; Q 5835

- 16 Giordano« Aki nem akar pirulni önmaga előtt, inkább megkisórti sorsát, samhogy megalkudjek vele! / szünet / Giovanni« Végtelen a türelmem. Igen végtelen. Persze, meg kell mondanom neked, hogyha te félbe is hagynál engem, én nem elégszem meg azzal, hogy csak felerészét kapjam tőled, annak, amit tudsz. Ma este is szenfcnék veled együtt tanulni. Néhány alázatos kérdésem lenne hozzád, mester. A tudomány engem módfelett érdekel. Giordano« /gúnyos mosollyal/ Csak kérdezz. Én. most igazán örömest felelek. Giovanni» Te valóban hiszed - Arisztotelésszel szemben - hogy a világ nem zárt gömb, hanem végtelen? Giordano« Igen. A világegyetem határtalan és benne számtalan világ van. Giovanni« És mindez mozog? Giordano« És mindez mozog Giovanni« A Föld is? Giordano« Természetesen. Giovanni« A Nap is? Giordano« A Nap is. Giovanni« /gúnyosan/ És önmaga tengelye körül forog? Giordano« Igen. Giovanni« Te azt állitod, hogy a Föld a Nap körül forog. De miért forognak a Nap is Önmaga tengelye körül? Giordano» /dühösen ós fásultan egyszerre/ Már sokszor elmagyaráztam neked, nincs hozzá újra kedvem. Giovanni» /majdnem szadista kéjjel/ Mondd el újra, vagy isten úgyse*, nem kelsz fel ebből a székből soha! Giordano« /gúnyos mosollyal és gépiesen/ A napfoltokból világosan következtethetünk erre. Már Cussanus fölfedezte ezt a jelenséget. A napfoltok változó képe mutatja a Nap forgó mozgását. Valamennyi csillag forog és az állócsillagok is,' amelyeknek egyike a Nap. Giovanni» /tűnődve/ Érdekes. Ha hazudsz következetesen hazudsz. Ezt decemberben is igy mondtad. Giordano« Májusban is igy mondom. / szünet /