Művészkocsma; Q 5831

- 5 ­Li dl a: Tul sok minden történt már velem az életben. Leni: Hót akkor meséljen. Lídia: Most maradjon egy kicsit nyugodtan. És ne rám nézzen, hanem a fogasra. Dani: Elalszom. О Alkov Paula: Lóri: Paula: Lóri: Paula: LÓri: Paula: Lóri: Paula: Lóri: Paula: /csomagol/. Véletlenül találkoztak a kiállitós meg­nyitóján és Mihály HZ első percben nem ismerte fel Lidiát. /felkap egy selyemsálat a földről/. Mutasd csak... Micsoda szinek...Állati...Ez tiszta selyem, /magára tekeri a sálat, pózokba vágja, illegeti magát/. Lidia tudja, mi a szép...Az tuti. Ezt a sálat egyszer köl­csönkérem tőle. Egész életében csok azzal törődött: mi a szép. Le tudja is. Tedd le azt a sálat. Sem szereti, ha a holmija közt turkálsz. Keked szabad? Kekem az a dolgom, hogy rendet csináljak az б fel­fordult életében. Csak a bőröndjében. Mer ő most is a széppel foglalkozik.A hétköznapokból a felső régiókba költözött. Csak a padlásra. Az alagsorból a padlásra. Mióta megjött Olaszországból, a kemencéje egyszer sem volt befütve. Mór vagy hatszor telefonáltak a kerámia

Next

/
Thumbnails
Contents