Művészkocsma; Q 5831

- 55 Dórit SenldLnek a keze nem arra való /kis szünet/Milyen jó, hogy шаг nem téged szeretlek... csak a kezedet /ráboiul a fiú kezére/. Danis Ne csináld ezt, Lidia...Idenéznek. Nekem feltűnés nélkül kell eltűnnöm, ebből a városból. Itt mindennek hullaszaga van - máris. DSrit Én nem érzem. Tavasz van. Dani: Nem akarok megdögleni. Élni akarok és festeni. Festék kell nekem, nem vér. Sok, piros festék. Dóri: Piros vér vagy piros festék /sirni kezd/Milyen iszonyú a választás. Dani: Ne sirj, kis Lidia, hiszen szeretlek. Fáj nekem, hogy elhagylak. Te voltál az első modellen. Sohase felejtem el a melledet. Dóri: Ha magaddal vinnél, rögtön elhagynálak, hogy szabad légy. Nem vinnél el mégis? Dani: Nem viszem magammal csak a képeimet. Egyedül kell megcsinálnom az életemet. Doris Félek Dani: A háborútól? Dóri: Attól félek, hogy nem lesz soha gyerekem. Dani: Óriási freskókat akarok csinálni, nem kis gyerekeket. Dóri: Milyen szép a kezed és milyen élettelen...Mint egy szellemkéz. íia még szeretnélek, végigcsókolnám az ujjaidat, hogy életrekeljenek.../nem mozdul/./Mind a ketten újra viaszbábukká merevednek./ i 4 i \