Művészkocsma; Q 5831

- 31 Lidia: Nem. Az ott egy finom étel. Abacchio, ugy hivják. Igen, azt hiszem abacchiot ettem. Jóska: kiég különös. mit ittatok? Lidia: U csak vizet. Jóska: Elég visszataszító. Liiiia: Nagyon puritán lett. Vigyáz а kondíciójára. Jóska: Mint minden versenyző. És te mit ittál? Lidia: Whiskyt, ükót whiskyt. Annyit, mintha én lettem volna a férfi. Meg is jegyezte: "Mindig férfias voltál." Jóska: Marha, с meg csak tiszta vizet. Lidié: Lehet, hogy ásvány viz volt. Nem figyeltem meg .Nem nagyon figyeltem rá. Mugammal voltam elfoglalva, nttem, ittam., beszélten.. Kengeteget. mintha valaki állt volna a hátam mögött és stopper-órával mérte volna az időt... Ügy siettem a beszéddel. Aztán szavaltam is, Adyt. Jóska: Te tudsz kivulről verset? Liüia: Megtanultam, még a vacsora előtt /szaval/. "Nekem egyforma, nz én fülemnek, La kéj liheg, vagy kin hörög Vér csurran, vagy arany csörög. kn tudom, állom, nogy ez: a Minden u hogy minden egyéb hass tálán: Ver és arany, vér és arany." Jóska: Le hogy jött az oaa. A vér meg az arany. Lidia: í ézd, van neki egy óriási vászna. Az aranyborjú imádása л kritikusok odakint mindenfélét belelátnak: Lzodomát(romorát, hamis és igaz prófétákat, meg rengeteg filozófiát. A figurák fantasztikusak. Extázisban fetrengenek