Neveljünk könnyen, gyorsan gyereket!; Q 5830

Mari: Kapitalisták?? Mit fog szólni a nagypapa? Kati: Nagypapa is van? Imádom a szakállas nagypapákat! Au! a lábamra akarod verni a sátrat, te hólyag! Kupák: Pardon, pardon, szenyora! /De azért dolgozik tovább./ Gyuri: Atyád? Anyád? Létezik? Mari; Igen! Itt vannak és mindjárt jönnek! Gyuri: K

e

méiem addigra készen leszünk. Marij frombi, az istenért, tőlem maradhatsz, de ha igy beszélsz„ Gyuri: Az egész csak szervezés dolga. Ne félj urnő, minden oké. Kati: Jé, mennyi pipacs . iiupák: Mari adj valamit, mert éhenhalok. Csak almát ne, mert г abból elegem van egész nyárra. Mari Szörnyetegek vagytok! /Mulat rajtuk/ De azt hiszem anyu nem fog haragudni rátok. Mind: Éhes vagyok, dübörög a gyomrom, de szeretnék enni! Mari: Jó, jó, hozok valamit! /el/ Mind: De szeretnék a szakácsnő mellett konyhakukta lenni! A szakácsnő azt mondta, nem lehetek én kukta, i-ert idefigyelj Kató, nem igen bizható kecskére káposzta! Mari /kihozza az ennivalót/ Mind zabál./ Nahát! Alig várom, hogy lássam a papám arcát, ha ezt os^re^eagj! Egész télen arra spórolt, a munkát azért sürgette, hogy a nyarat itt töltse, csendben, mindentől messze... Nagypapa pedig.... /most veszi észre, hogy Kati kigyomlálta a mákvirágot/ Mit csináltál te szerencsétlen? Kati: Kigazoltam a pipacsokat. Mér? fi nem szoktátok a gazt gyomlálni? Mari: hiszen ez diszmák! Kati: /dohogva/ /beléjük rug/ Na tessék! Egyszer dolgosok életemben. Ki hallott már ilyet! Diszmák!