Ördögárpa; Q 5829

- 52 /Patainé/ Eszti: Patainé: Eszti: András: feküdne.. • /egy pillanatra ráteszi a kezét az anyósa hátára, felemeli a fedőt és visszateszi; inkább konvencionális kedvességgel/ Jó kö­vér volt, láttam, mikor bontotta. Kövér... /mutatja az összefogott két mar­kát/ Ennyi zsírja volt... Megsült volna benne... Ha egyszer a paprikást jobban sze­reti!... /cinkosán legyint/ Azért tojt vol­na még, de ráfogtam, /visszamegy a szekrényhez, útközben belepillant a tükörbe, iga?­zit a haján, aztán kinyitja a szekrény aj­taját, de visszafordul, mert belép András/ /jól megtermett, jó kiállású, harmincöt éves, pantallóban járó értelmes parasztem­ber; most komor^ de nem gyűlölködő, szenve­délyes és ridegen tárgyilagos; olyan gőgös nyugalom látszik rajta, mint akit sorsdöntő ügyben ártatlanul eliteltek/ Na, letudtam ezt is...! /nem néz senkire, az asztalhoz megy, a végén kifordít egy széket és leül,

Next

/
Thumbnails
Contents