Ördögárpa; Q 5829

- 36 /Eszti/ Imre: Eszti: Imre: Eszti: Imre: Eszti: Imre: Eszti: semmit! /nagy elhatározással/ Holnapután, hétfőn reggel utazom Amerikába!... /a zsebéből papirt vesz elő/ Itt a repülőjegyem!... Ezt nem adom fel senkiért és semmiérti /dermedten néz Imrére, mint akiből elszállt az élet? tagolva/ Amerikába akarsz menni...? Igen, Amerikába! /alig hallhatóan/ És ehhez, tőlem vársz segitséget? Zhatározottan/ Igen... tőled! /mint előbb/ Elfogadnád? Éppen tőlem? Szükségem van rá. ^megfogja a kilincset? lassan egy kicsit kihúzza magát, az arca megmerevedik és a visszafojtott gyűlölet és kétségbeesés dtótasea* tie tőlem, ezt nem kivánhatod... Ezt hiába is kivánod! /kimegy és mielőtt Imre szólhatna az ajtót becsukja maga mögött/