Gogol, Nyikolaj: Az őrült naplója; Q 4424

- 31 És a többi mind: az a temérdek jeles családapa, a ranglétra felsőbb fokain, ezek a tisztes urak, akik forognak jobbra-balra, mint a szélkakas és ott s&cäg sürgölődnek az udvar körül, azt hadarva, hogy ők micsoda hazafiak, meg ez, meg az: birtokot, birtokot akarnak ezek a nagy hazafiak, semmi egyebet! Az apjukat, az anyjukat, magát az úristent is eladnák jó pénzért - a nagyravágyók, a J

udások! /А szóktámlához dől./ És ez a határtalan becsvágy mind onnan van, hogy a nyelvük alatt egy kis hólyag lappang, abban meg egy gombostüfejnyi féreg: és ez az egész egy Gorohavajautcai borbély müve... Hogy is hivják... hogy is csak! Ej, elfeledtem a nevét; de biztos forrásból hirlik, hogy egy bábával járja a nagyvilágot és terjeszti a mohamedánizmust; állítólag ezért van már a francia nép legnagyobb része is Mohamed hitén. Leül a székre, háttal a közönségnek. Zene. Dátum nélkül; ezen a napon nem volt dátum. A zsámolyon ül, a kályha mellett. Ma inkognitóban sétálgattam a Nyevszkij Proszpekten. Őfelsége a cár éppen arra hajtatott. Az egész város kalapot emelt, jó magam is. Nem akartam kimutatni, hogy én vagyok a spanyol király. Nem, nem... illetlenség rögtön igy ország-világ előtt leleplezni magam; hiszen mindenik előtt az udvarnál kell bemutatkoznom... Ebben csak az gátol, hogy még nem kaptam meg a spanyol nemzeti viseletet. Ha legalább egy palástot tudnék szerezni. /Feláll./ Akartam is csináltatni a szabónál, de ezek a szabók igazi szamarak; amellett félbe is hagyják a munkájukat holmi spekulációk kedvéért és többnyire az utat kövezik. /Kiveszi a ládából pelerines