Gogol, Nyikolaj: Az őrült naplója; Q 4424

- 11 — Npvembe

г 6. Zene: osztályvezető-tóra* Popriscsin ingujjban fekszik az ágyon. Felkel, az asztalhoz megy. Osztályvezető. Osztályvezető. Mi az, hogy osztályvezető? Leejt egy tányért; az eltörik. • 4 I ^ "Mondd csak, tudod-e egyáltalán, mit csinálsz?" A konyhába megy, eltűnik szemünk elől. "Hogyhogy mit csinálok? Nem csinálok én semmit." Visszajön egy seprővel. "Bj, barátocskám, gondolkozz már egy kicsit. Jól benne jársz a negyvenben, nem igaz? Aetórdel és összeszedi a tányér* cserepeit./ Ideje volna, hogy benőjjön a fejed lágya. M|t képzelsz voltaképpen? Azt hiszed, nem , t tudok a kis ügyeidről? F

Gjedbe к vetted, hogy az igazgató lánya körül legyeskedj? Node nézz végig magadon, gondold meg, ki vagy te! Egy nagy nulla, semmi több. És amellett egy garasod sincs. Vedd csak elő egyszer a* tükröt! Nem becsülöd te kissé tul magad?! H A tükörhöz ma,y, belenéz. No és az ő arca? Az ördögbe, mint egy gyógyszeres fiaskó. A feje búbján egy felbodoritott hajfürt, csak akkor áll meg, ha valami rózsaillatú pomádéval keni és azt hiszi, csak neki szabad mindent! Tudom én, nagyonis tudom ón, miért dühös rám. Féltékeny, Biztosan megfigyelte, milyen különleges jóindulattal viseltetnek iráatam bizonyos helyeken. De én köpök rá! Aöp és eltűnik a konyhában./ Udvari tanácsos - nagy ügy, mondhatom! /Visszajön egy lapáttal./ Aranyláncra akasztja az óráját, harminc rubeles csizmát rendel... Hát aztán?... • • * , ó: ' - С