Szigligeti Ede: A cigány; Q 3678

- 9 Julcsa: Márton:. «Julcsa: Márton; Julcsa: kuhta: Julcsa: Kurta: Julcsa: Kurta: Julcsa: Kurta: Julcsa: /türelmetlen/ Mit gondolt kend? Hát hogy minek menjek tovább, mikor Kurta uram itt jön ni, egy kőhajtásnyira! Igen? No jó. / hogy egy kicsit visszaadja a lefőzést/ Hát ha Kurta uram jön, akkor kend mehet. Be a házbai /tiltakozik/ De mégiscsak a lányomról lesz szó... De ide okos szó kell, ahhoz meg kend nem érxj / s ezzel be is tuszkolja a házba Mártont/ 6.jelenet /Julcsa, Kiírta/ /rátarti öreg, igen peckesen szeret járni/ Jó reggelt szépasszonyj- Kivel perelt? Csak nem az urával? Mintha Márton gazda hátát láttam volna... Köhögött szegény...Friss még a levegő...Dehogyis perelek ón vele. Hiszen ugy élünk mi, mint a galambok. Igaz ugyan, hogy már kicsit Öregecske, de én azért nem tartok szeretőt s megvan a békesség. Az is igaz, hogy lusta a szentem, de én, meg Évi lányom annál többet dolgozunk. Van is mit apritani a tejbe. Jól jár, aki Évikémet elveszi! Takaros lány, nem mondom... Hát kelmed mikor házasitja meg már öccsét? Do sokat emlegetjük Gyurit Évikémmel! Nekem is abban fő a fejem komámasszony. Jaj, ha az meglehetne! Birót csinálnék én kelmédből egy év se telnék belé! Kelmed...belőlem...birót? Én .ám! Az asszonyok mind énrám hallgatnak- hiszen tudja kend - a férfiak meg az asszonyokra...-hiszen tudja kend-...s ha én azt mondom: Kurta uram lesz a legjobb biró: az annyi, mintha máris a fején lenne a birósüveg!...