Szigligeti Ede: A cigány; Q 3678

- 19 Zsuga: Kurta: Zsiga: Rózsi: Gyuri: Zsiga: Kurta: Gyuri: Zsiga: Rózsi: Zsiga: Kurta: Gyuris Kurta: Gyuri: Kurta: Zsiga: Kiírta: Zsiga: Kurta: 11. jelenet /Gyuri, Rózsi, majd Zsiga, Kurta és Páti/ /morfondírozva érkezik/ Majd, ha fagy. Bemegy a hajdú az ispánhoz, kijön az ispántól és azt mondja: "aszongya az ispán, küldd Rózsit!" - Mindjárt küldöm, csak azt várd!... /most veszi észre a háttal ülőket/ No nézd csak, ki az a fa alatt? /a másik oldalról lép he/ Már megint erre kószál az a Gyuri gyerek? Ugy eltűnt otthonról, mintha a kámfor nyelte volna.•• /észreveszi a fa alatt ülőket/ Rajtakaptalak gazember! v /ő is felismerte a párt/ Jaj, Rózsii , /Gyurival együtt felugrik/ Az apám! Urambátyám! /szidni kezdi őket/ Az én lányom! Az én vérem! /rosszindulatán/ Hát csakugyan igaz? Csakugyan! /magén kivűl/ Fogjátok meg, mert mindjárt... Ne haragudjon, édesapám... EX, el, olyan messze, hogy bottal se érjelek utói!... /Gyurihoz/ Cigánylányra vetette szemét az úrfi? Nekem nem parancsol kend! Nem ugy tudtam eddig. Akkor most megtudta. Most.meg! Ráolvastak, megétették,megbabonázták.•. No, majd meglátjuk! /Rózsira mutatva/ Ezt a gyöngyvirágot kalodába tétetem! Kalodába? Az én lányomat? /fügét mutat/ Ezt ni! Aztán pereputtyostól ki a faluból!