Édes Veronika; Q 2691

19. Elza: Na adja.../"Leül egy kis "asztalhoz, gyorsan ir egy-két sort a névjegyre, mialatt Írja/ De most ne olvassa el, majd csak akkor, ha én már nem vagyok itt.../az asztalon hagyja a névjegyet/ Megígéri? Tibor: Megígérem,..Csak még egy szót... Nem/ Elza • (Most nem ...elszalad a háttérben/ Tibor: /egy-két lépést tesz utána, de mindjárt visszafordul, fölveszi a névjegyet az asztalról és olvassa/ "Most elmegyek, mert szeretem magát.../Szinte ugrálva örömében/ Szeret»».Szeret.•. 7. jelenet. Tibor, Laci. Laci: /jobbról jön/ Na, mi az öregem, minek örülsz olyan nagyon? Tibor: /túláradva/ Szeret! Szeret... Laci: Ki? Tibor: Az édes Veronika. Laci: Téged is? Tibor: Nézd!,,./a névjegyet mutatja/Most elmegyek, mert szeretem magát.•. Laci: /egy névjegyet vesz ki a zsebébSl/ Ugyanaz az Írás.../névjegyet cserélnek/ Tibor: /olvassa/ Most elmegyek, mert szeretem magát.•./egymásra néznek/ Laci: Itt valami nem stimmel...Te hol beszéltél vele, itt a bálon? Tibor: Igen, épp az imént ment el. Laci: Az lehetetlen, hiszen már több mint egy órája, hogy én kocsiba ültem vele és hazakísértem...talán nem a Vera? Tibor: De igen, 5. .. Laci: Nem a huga?