Édes Veronika; Q 2691

12. lény, de megmondom magának agy, ahogy van: maga nem az esetem t Pirk Ót Haljon meg ! Maki: Most haragszik. Hát mondja Pirkó, ha maga fia volna, törődne iiiti maga egy olyan lánnyal, mint maga ? Mit kezdjek én magával ? Verebeket fogjak, hogy maga tanulmányozhassa a szerelmi életüket ?... Hem vagyok pall a verebek sexappealjére. Pirk <5: Maga inkább a lokálban tanulmányozza az éjszaka madarait, a sápadt villanyfényben röpködő pillangókat... Hem irigylem a gusztusát... közéjük való I Maki: Ha maga osak sejtené, mi az egy lokál, nem beszélne annyi butaságot.•• Egy lokál !... /A szemel szinte kigyulladnak/ Piskó: De odavan azért a lokálért t Maki: Mit tudja maga, hogy mi van ott... Pirk 61 Mi lehet olyan különös egy füstös lokálban ? Maki: Hogy ml lehet ?... AZ az élet paradicsoma I Az ember bemegy a lokálba ... itt egy mosoly, ott egy kaoaj... itt egy zsebtolvaj, ott egy sikkasztó - az ember leül közéjük - és otthon van. Ott mindenki mindenlé. Eszik, iszik, berúg és kirúgják. Pirkó: Szép kis mulatság... Maki: Hát nem ? Pirkó, ha maga lezüllene és én egyszer ott találnám magát a lokálban... hát ugy elverném, mint a kétfenekü dobot• xSxxsxxxáxmxxxxx Piifcá: Jé, hát maga dobolni is tud ? Maki: Hogy tudok-e ? Olyan édes kis dobos vagyok, mint egy doboetorta. /leugrik a zenekarba/