Liptai Imre: A jó fiú; Q 2687

13 Pál: /а kezében tartott phárból iszik/ Nagy botrány volt,kedves » barátom!.. .Óriási botrány... Hiszen azért vagyok itt!...Csak arra emlékszem, /feláll/ hogy aztán később...egyszer csak a pap hozzám fordult és - mintha azt kérdezte volna, hogy akarom-e hitvesül Jámbor Irmát?!.../Nagyot nyel, leül/ Erre egyszerre valami rózsaszínű szép felhőt láttam magam előtt. Egy felhőt, amely ragyogőtt és eltakart mindentI••.Azt, hogy én már egyszer megházasodtam, hogy én már férj vagyok., elfelejtettm mindent, csak azt éreztem, hogy most rajtam a sor, hogy kezemben a jövőm, hogy most végre engem is kérdeznek, és azt kérdezik: akarom-e feleségül Jámbor Irmát?.. Barátom!...a nyanyus épp rámnézett, még ember olyan hangot nem adott, mint én.../a levegőbe maga elé kiált/ Nem!..A mindenit!••.Nem, nem akarom ..,/leUl/ Csorvay: Ezt mondtad? Pál: /feláll/ Ezt!... Csorvay: Aztán ml történt? Pál: Nem tudom.. .Valamit hallotam, hogy jönnek utánam...sokan.. Szaladtam.».Sokan utánam...Oyi rajztanár, gyi!...Be a Vasút utcába, a podgyászért.. .Ki az állomásra,. .Nem la tudom, hogy kerültem haza.../Lerogy/ Megengeded?.../Kiissza a kezében tartott poharát/ A többlek az esti vonattal jöttek...Én egy vendéglőbe mentem...Törtem a fejem, hogy haza menjek-e.• ./liind fáradtabb lesz. Csuklik/ itoleget!...Nem merek hazamenni...Most itt vagyok!..Hol béke - ott áld ás...Hol itt vagyok - ott jól vagyok... Nagyszerű, hogy én most milyen boldog vagyok!.Csak nagyon fáradt vagyok...