Dalol a hegedű; Q 2654

.0 • Sarasate; Csúnya piszok hely. /Közelebb hajol./ Oda nem Jöhet fel, drága asszonyom. Conohitta: /nevet/ Hem is mennék, - ne féljen. A óimét kérem. írja ide. /Kis noteszt vesz elő irőnnai./ Sarasate: Minek? Oonehitta: Csak. Kell. Sarasate: Köszönöm - nem. /Félretolja a ceruzát, papirost./ Conohitta: He ne féljen! - nem pénzt akarok küldeni. Legföljebb majd egy levelet. Sarasate: Levelet? Conohitta: Például: - meghívom, - menjünk kettesben mulatni valahova. Sarasate; Hern bánom. /Felemeli a ceruzát, hogy irjon, de leteszi./ Most Jut eszembe: - ahhoz, hogy egyetlen értéktárgyamat, az ezüstőrámat zálogba csaphassam — - előbb kl kellene onnan váltanom. - Keressen más lovagot, - talán egy szegényebbet, aki a maga pénzén is hajlandó mulatni. Conohitta: He bolondozzon. írja ide a oimát. Hátha egy szép napon meghivom: - jöjjön el hegedülni... Sarasate: /felkel/ Ostobán viháncoló társaságba? - - Még ingyért sem • Conohitta: Énhozzámi - egyedül nekem... Sarasate« /viaszául, felveszi az irónt, irnl kezd a noteszbe/ Conohitta: Vagy például: - a királynéhoz, hogy neki játszék.,. Sarasate: /felnéz/ je bolondozzon. Conohitta: /mosolyog/ Imádja a zenét. Sarasate* Maganak - egyedül: százszor szívesebben. /Tovább 1r./ Conohitta: Hiszen csak tréfáltam. Hogy is vihetném én a királynéhoz?!...De ezért, - könnyeimü ám, amit mondott. Izabella