Csikarkov, Alex: Napsugárkák Q 2615

Birjozkin: Kláva, megyek csomagolok... Klaudia: Itt vannak a könyveid... Birjozkin: Köszönöm...Hát kívánok neked Klávuskám,minden jót, sok * sik ert... Klaudia: án is neked.. .Minden legjobbat.. .Aztán majd irj nékem \ _ Kurszkba... Birjozkin: Te meg én nekem... Szmol enszkbe.. .Jó? Klaudia: "Egész biztosan... Birjozkin: Te mondd, nem lesz nehéz neked ezt a nagy nehéz bőröndöt cipelni? KLaudia: Kern, bizd csak rám. Majd csak elintézem, lesz ott hordár. Birjozkin: De hátha nem 1 esz?...Tudod mit Kláva? eljövök érted és kiviszlek a vonathoz...hiszen úgyis...az enyém is... Klaudia: Köszönöm Sztyepa...De nem lehet, még 1 ekésed a vona-fc^d. Hiszen a tied negyven perccel előbb indul. Birjozkin: Nem ugyanakkor indul...Azaz hogy én nem akkor indulok, mikor oz a vonat, hanem... Klaudia: Mikor? Nem értem? , Birjozkin: Akkor amikor a tied. Nyolcötvenkor Kursác felé. Klaudia: Még mindég nem értem? Déhát hova utazol? Birjozkin: Kurszkba! Klaudia: Kurszkba? Hát nem Szmolenszkbe?.. .Nem megint szörnyű szó_ rakozott vagy, hiszen téged Szmol enszkbe küldenek... Birjozkin: Igen, de áthelyeztek Kure2kba. Tudj Isten mit akar az a személyzeti osztály,egyszer Így,egyszer ügy,ördög nem ismeri ki magát.