Szilágyi László: Zizi et Comp; Q 2506

16. a felhő meg a hold ta hó Egy édea csókot adtam cserébe százat kaptam s a szivem örökké övé Naponta van egy alkony amikor ajk az ajkon halkan susogjat "így jór" Ez tradíciót De megbukik a tétel mert van ritkán kivétel mikor a csóknak ize ki sem mondható!... Volt egyszer egy éjszaka régen ez volt a legszebb éjszakám Egy csillag sem égett az égen diszkréten de helyettük égett a szám. A hold Is egy felhő mögé bujt, a felhő meg a hold mögé Egy édes csókot adtam cserébe százat kaptam s a szivem örökké övé! /ezt a második refrént halk, zümmögő vokál kvartett kísérte./ /Melodráma/ Zlzis Igen, Na pole on, én tudom, érzem, hogy az a gentleman legalább is herceg volt. &a hogy egyszer el fog jönni értem és megkéri a kezemet! irted most már, hogy miért jár