Zalai Szalai László: Farsangi esküvő; Q 2494

ott ezngláez... Mér ez egész "birtok merő egy luki.. A hátér aztán, ahogy ba.1 lagdál az "gyik furáshcs.Mt a gyalogúton egy kis poceoly't lát... Nem sokat gondol vele, átlépi... Ahogy oszt jön vissza, megint csak átlépi, dp osztán megáll, visszafordul rá... nézi... Olyan kUlönös szivárvány szire van... Kolozsváry: Hát aztán ?... Szuhay: Négykézláb ereszkedik, osot kezdi szagolni... Kpíspie^ár^: ?... Négsrk^z^b e^nigaxedik, oézt ksgijdV sha^l^l... Ko"'ozPVáry: Hát osztán ?... "zuhay: Osztán előszedi a masinát, kioetbol... odatartja... hát uramfia... lobbot vet a tócsa.... Kolizsvári: N*m hiszem !... N°m hiszem !... Szubay: Másnap osztán neki állított hat napszámost, oszt elkezdték ásni a földet... Hát hajnalon, ahogy munkába álNtak, a gödörben megint csak tőosában állt a oetroleum... Meg is gyulladt, ahogy masinát dugtak hozzá... Kolozsváry: Hát mibe fogadsz velem, hogy az egészből egy szó sem i ga z ?... Szuhay: Harmadnap előkerült a báró ur ÍP !... Ott ácsorgott reggeltől estig a tekintetes úrral!... De az ásást abba kellett hagyni, mer, hogy felvette őket a talajvíz... Kolozsvári: Hát most már aztán mi lesz ?... Szuhay: Áztat in eem tudhatom, hogy mi lepz, de az hirlik, hogy a báró ur meg a tekintetes ur társul, oszt a báró ur p<nzén megkezdik r furástl Kolozsváry: Hát ilyen bolond szerencséje ie osak Saoboszlaynak