Zalai Szalai László: Farsangi esküvő; Q 2494
S zuhay : Kolozsváry : Szuhay : Kolozsváry • 3zuhay : Kolozsváry. Szuhay. Báró. Szuhay : II . /hangosan/ Lesz ám kórság - de nem eljegyzés!... /szörnyülködve/ Szuhay!...Megbolondultál?,..Hogy mered te a szád kinyitni?... Hát azt hiszi a nemzetes ur, hogy az ártatlan kis árva unokáját csak ugy kénye, kedve szörént, látatlanba is elígérheti?... /toporzékolva/Azonnal takarodj ki!... Majd előbb megtudakoljuk a kis unokától, hogy vagyon-e neki ha jlandósága?.. .Mert ha ninos, hát akkor lüttek is annak az eljegyzésnek!... /Mellére üt./Én mondom, öreg Szuhay!... /dühösem/ Hogy mersz te a mi kettőnk dolgába beleszólni! Az ol^in váltót meg, akin nincs rajta a lejárat napja, nem adunk ki a kezünkből!.. .Hogy a kórságba is ne!... Hogy osztán minden tizennégy napban dobolhasson! Kiment az esze az öregnek!... Bizza osak rám a báró ur!...Oszt számijjon rá, hogy összerugjuk mi még kqtten a patkót, - oszt kemény tuskó lészen a báró ur vékony penecHúsának, - Szuhay!!.. /saarkonfordul és kemény léptekkel távozik a szobából, Kolozsváry ós a báró elképedve néznek utána./ Függön y .
