Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487

- 44 ­Emma: Jóestót. (röstelkedve elhúzódik Farkastól) Farkas: (diszkréten int J^nosnak,azt^n Emmához) Nagyon rossz ez a fiu. Emma: Ugyan*.. Farkas:Mindenben kételkedik. például nem akarja elhinni fhogy kereken négy­százezer forint vagyonod -van. Emma: (Jánoshoz,sértődötten) De kérem.. .ennyi a készpénz. De van egy bérházam is. Farkas: (Jánoshoz,nagy hangon) Hallottad ?Bórházunk is van.(kitárt karok­kal Emmához) Drága aranymadaram... . Emma: (elhúzódik) Türtőztesd magad a fiu előtt.(kózönfcgja Farkast»halkan) Sürgősen meg kell venni a jegygyűrűket.(János felé biccent)Jóestót* (a középső ajtó felé huzza Farkast) Gyerünk. János: (meghajol) Kezét, csókolom.Szervusz Jánosbácsi. Farkas: Szervusz édes Jánosöosém... (az ajtó előtt visszafordul) Izé...azt akarom mondani... Emma: (élesen) Gyerünk mári (ás kirántja Farkast az ajtón) János: (elborulva néz utánuk,cigarettára gyújt,leül az Íróasztalhoz) 5. j elenet (PnosjK l^i Klári: (felrántja a középső ajtót,az ajtóban állva ad,izgatottan) Gondoltam,hogy bolonddá tesz. János: (felugrik,meglepetéssel) De mégis eljött. K^ri: Mert leakarok számolni magával.(becsukja az ajtót,előre jön) János: (kimérten) Nekünk nincs semmi számolnivalónk. Klári: De van.(táskájából újságot vesz ki,átadja) Tessék.A "Reggeli Hír­lap" mai száma. János: (az újságra néz) Mit akar ezzel ?... Klári: Csak olvassa el,ahol meg van jelölve. János: (előszőr morogva,majd hangosan plvassa) "Tehát nem fedi a tényeket, hogy ón Öngyilkosságot kíséreltem volna meg.az sem felel meg a valóságnak,hogy búcsúlevelet irtam volna Kalotay Klárinak...Farkas Jáno3...( a lapot a földre ejti) Mórt tette ezt ? Klári: Hogy elvágjam azt a látüatatlan fonalt ,ami minket összekötött. Mert magával szemben óvatosnak kell lenni.Ki tudja,milyen árat követelne tőlem egyszer ezért a látszatöngyilkosságért .Szóval elejét vettem annak,hogy egy szép napon engem is megzsaroljon, ahogy apámmal tette. János: (keményen) Hogy mer ilyet Ulit ani.rólam ? Klári: Talán letagadja,hogy azért az ostoba kalandért busásan megfizetet­te magát ? Tizenötezer forintért apámra sózta teljesen értéktelen találmányát,a viharágyút ? János: Hát ezt visszautasítom.(felveszi a "Műszaki Szemlét" Klári elé tartja) Idenézzen. Itt a képe a viharágyu feltalálójá Dak.(mutatja) Klári: (elveszi a lapot.izgatottan olvassa) "Idősebb Farkas János a vi­harágyu feltaláló ja"...(feinóz) Ki ez az ember ? János: A nagybátyám. Klári: jiaz újságot a földre ejti) Hiszen akkor... János: 0 adta el a találmányát nem ón. Klári: (nagy zavarban) Bocsásson meg nekem... J'nos: (késve,nagyon komolyan) Kalotay Klárinak soha.

Next

/
Thumbnails
Contents