Vadady Albert: Csókolj meg János; Q 2487

- 30 KalttaytMem.i.Száaiomra ez elképzelhetetlen.. Emma: (ábrándosan) Pedig van ilyen férfi...Ha akar«d én beszámolok neked a tapasztalataimról... Kalotay:(felugrik) Nem érdekel ! B-ma: Pedig •kiríhatnál belőle,(sóhajt) Mert s-zép az élet,csak meg kell keresni a szépségeit... Kalftay:Ugylátszik,minden nő elveszti egyszer a fejét...(csengetésre telefon^l) Halló...Igen...Melyik szállítmány ?„..Azonnal megyek, (leteszi a kagylót,ridegen) Dolgom van. (kinyit ja a jtbb ajtót) Parancsolj. Emma: Szóval kidibsz ? Kalotay:Mcndtam,hogy dolgom van, Emma: (sértődötten) Kérlek... (büszkén jobbra el) Kalotay: (Emma utál fejosov'lva el) 3. jelenet Kl'ri,János IQá±i: (balról berohan, t ás káját lecsap ja, leül az Írógéphez, papirt tesz bele,gépelni kezd) János: (balról,lihegve,hóna alatt tömött irattáska,amit óvatosan letesz-, megtörli a homlokát,megigazítja a nyakkendőjét,aztán Klári mellé lép) Szóval gépírónő ?... Klári:' (felugrik,felindultan) Hogy mert idáig követni ? János: Nem volt könnyű.alaposan megszalasztott. Klári: (egyre idegesebb) Ez a vezérigazgató ur szobája,Látogatók csak a másik ajtón léphetnek be. °János: Ne haragúdj

on,de az ajtók nem érdekelnek,osak maga. Klári: Azt akar ja,hogy elveszítsem az áii'somat ? János: Legyen nyugodt mindenért k'rpótolom.amit elveszít, Klári: De kérem...ebből bttrány lesz...Itt nem történhetik semmi a vezérigazgató engedélye nélkül. J'nos: Hát akkor jöjjön velem.Pél óra alatt kibeszéljük magunkat.Vagy ha akar ja, szólok*, a vezér igazgat ónak,Mert nekem feltétlenül beszélnem kell magával. Klári; (idegesen jobbra-balra néz) Hát mit akar ?.., János: Elakarom mondani,hogy amióta nálam járt nincs nyugtom.Polyton az a találkozás j'r az eszembe...és az a csók,.. Klári: Sajn'lom,de én nem tehetek róla... J'nos: Ez így nem mehet tovább.Nem tudok dolgozni,elhanyagolok mindent... Magát keresem mindenütt..

.En nem tudom,mi történt velem,de azt hiszem...nagyon szeretem magát... Klári: (zavarát leplezve) Hát ez igazán furcsa vallomás... János: Nem vallomás,több annál...Egy dolgozó ember őszinte,becsületes beismerése.Sok mindent el kell mondjak magának,de most osak annyit,hogy amióta magát ismerem tartalmasabb az életem...ügy érzem,ha maga mellettem áll ninos olyan feladat,amit meg ne tudnók oldani...Próbáljon megérteni engem.adjon alkalmat,hogy nyugodtan kibeszélhessem magam. Klári: (pillanatnyi habozás után) H't jó,.,pelfogom hivni telefonon, János: Biztos,hogy nem gondolja meg magét ? Klári: Kez9t adok rá,Tessék.(kezet ad)