Móricz Zsigmond: Uri muri; Q 2212

- 15 ­Borblrő : Ábel: Zoltánt Ábelt Csulis Ábel: Csulis vb el: Csali: Zoltán: Pincér: ablakon kinéz/ Bo t in! /szintén szólani akar, Csull lefogja!/ Pszt. Zoltán! /kint/ Ábel? Gyere Kán be. /csönd, visszafordul/ Jön mán. Йеш azért mert sógorok vagytok. Запек az a két Eé­dei lány, azt nagyon egy bordában szőtték... He ha­ragudj kedves apára, de kendből ее lett volna préűi­kációs halott, na Eédei Zsuzsi nincs a világon... /fanyalogva nevet/ Hát kapitális asszony. Az?... baráton, az ugy rendbe tart téged, hogy ka­dét vagy ma is. /odah. jlik s hogy meg ne hallják, halkan/ Ilyen asszonynak kell állani a mi fajtánk aellett... Én mondom neked. Ceak azért nem félek a Zoltán aintagazdaaági törekedéseitől, mert tudva tudom, hogy a háta megett ott áll a vasvillával Ré­dey ezt er... az ott áll, addig én nem félek... Addig a mi Zoltánunk lumpolhat, kártyázhat, cigá­nyozhat, akármi veezettfenét csinálhat, addig nincs baj... De mintagazdaaágot még a Kédey Eszter keze alatt se csináljon... Én azt mondom... Ez az én vé­« legényem... Mér? Te. Még Tisza Pista se csinál... Én azt mogdom, ..még a politika se olyan veszedelmes a magyarnak, mint a mintagazdaság, /fogja a nagy poharat s fenékig ki­issza/ Sz az én véleményem, /jön/ öört. /elrofean/ Genie.

Next

/
Thumbnails
Contents