Hunyady Sándor: Júliusi éjszaka; Q 2133

- 1 о butohok,ékszehek,idilli béke volt „ világon, amig a fiuk apjuktól öhökölték a szehszámot. Ez az uj tehxnelési hend ... Isti: /egy hatalmas,szándéko

s

am offenziv,szinte zenei » ásitással elhallgattatja a fecsefcő herceget/Valósággal beleásit a képébe/ Aááááaaaoj! Aál Uáh! A herceg: /bosszankodva/ Micsoda sületlenség ez ? így csak egy pudlikutya viselkedhetik szalonban. Isti: /tovább ásit/ Te tehetsz róla öregem./ásit/ A ház Úrnője: /megvédi vendégét -Istihez/ Miért ? Rafael olyan okosan beszélt,mint egy angol miniszter. Engem roppantul érdekelt,amit a céhekről mondott. /Diszkrét ásitást nyom el -aztán szégyenkezve 1 ". ' . PPH fordul a herceghez./Igazán csak Istitől kaptam el... /újra lehel egy kis ásitást/ Vőlegény: /barátságosan mosolyog a hercegre.Ásit, a száját ütögeti/ Ne haragudj örgem.Ragad.Ragad. /А háttérben mindenki a maga stilusa szerint,szinte egyidőben,önkéntelenül ásit egyet.Gábor férfiasan, a szép özvegy mint a párduc, a Menyasszony édesen, alig észrevehetően./ Herceg: Pahdon/ Bocsáhatot kéhek,hogy élek ! /megsemmisülten vissz avonul/ A ház ura : /nyájasan,aranyosan a házigazda mosolyával nézte a jelenetet.Majd az ásitás rá is elragad.Előbb egy kicsit,aztán két-három nagyobbat ásit.A fejét hátratámasztja a magastámláju fotelben,amelyben ül.Látszik rajta,hogy fokozatosan álmSáik.Behunyja szemét, aztán kinyitja.Küzd magával.