Martos Ferenc: Madame Dubois; Q 2116

5. Joans Georges! Gaché! Oaché: Varia! Gaehé! Marie*. Oaché: l'ario: Gaché; Pigeonnés Gaché! /még egy utolsót törül a kocsin, azután a pipája mögül nagyot aereint Georges felé és jobbra el./ 2

#jelenet. Geérges, Oaché, Marie éa Pigoon-né. /tétován néz körül, egyik asztalhoz megy és félénken leül. Aprópénzt vesz ki a zsebéből és olvassa./ /kicsattanó arcú, pókhasú, szörnyen önérzetes férfiú, Mellényén széles aranylánc, ujjain ékköves gyürük. Az ut felöl Jön és a kocsi felé kiélt/ Egy Jó helyet, Jean! /Jean hangja a szinfalak raögüi: Menetirányban, oldalt! Meglesz, oaché ur./ /körülnéz/ Mi ez? Itt senki sincs? /a házbél kiszalad/ Tetszik parancsolni, Gaché ur? Enni akarok. Heins okára kész az ebéd. /múrgeaen/ Micsoda ebéd? Sen tudod, hogy sohasem eszem azt, amit a töboiek? Küldd ki az asszonyságot, de gyorsan! Szedd a lábad! Igenis, Oaché ur. /Beszalad a házba/ Kicsoda népség! Eózzo meg az emberi /Megvetően végigmóri az asztaloknál ülő vendégeket és rágyújt egy vastag szivarra./ /termetes hölgy. A konyhábol elet elő/ isten hozta, Gaché ur! Már régúta non volt szerencsénk! ügy látszir , el is felejtették az ember szokásait. Pigeon-