Martos Ferenc: Madame Dubois; Q 2116

24. Toinette* Angéle* Toinette* Georges* Angéle* Toinette* Georges* Angéle* Toinette* Georges * Toinette* Georges* Angéle* Georges* Angéle* Georges* Toinette

4 Georges* Toinette* Neki nem! ü érzi magéban a szent lángot! Az isteni szikrát! /lelkesen/ Igazén érzi? /könyökével meglöki Georges-ot/ Beszéljen hét! Igen. •. érzem. • • /mély meggyőződésael/ Akkor el ia fogja érni a célját! /ragyogó azenmel/ Ugye? /Oeorges-hoz/ Hallja? Csak annyi akadály ne lenne. •• Aki fiatal és tehetséges, annak nem szabad visszariadni az akadályoktól! Annak bizni kell magában és akkor megsegíti az Isten! Ezt mondtam én 1st Szórói-szóra ezt mondtam! IM tudná, hogy milyen tehetséges, Ang61e nővér...künn a mezőn eljátszott egy kis jelenetet... Ó, csak rögtönöztem... De énekelt is!...gyönyörűen énekelt! A kisasszony túlságosan elnéző.. . Nem, nem! Toinette ért hozzál Mi is játszunk néha színházat az intézetben és ő volt a mi büszkeségünk... /leereszkedő érdeklődéssel/ Ah? Igazán? Ugy szaval, mint egy valódi színésznő! És ért a zenéhez is! Gratulálok, kisasszony. /szerénykedve/ Oh, ez nora számtt...De ő, Angéle nővér! öl Bizonyos vagyok benne, hogy kegyed is, kisasszony,.. Nem, nem! Csak kegyed!