Martos Ferenc: Madame Dubois; Q 2116

22» GaChó* /dühösen/ Alászolgája! /elsántikál/ 6.Jelenet. Angéla, Toinotto, Georges. Toinette

1 /kihevülve, szelesen siet be, nagy gyöngy

virágbokrétával a kezében. A mellén kis ibolyacsokor. Georges kisaé elfogultan - követi/ Angéle nővér! Nézze, mennyi gyöngyvirág! Angéla* Szép bokréta! Éa milyen illatos, /szagolja/ Toinette

4 Egyedül sohase tudtam volna ennyit összeszedni. Szerencséré volt, aki segített! Angéle* /Jóságosan/ Ez a fiatalember? Toinette* Riviéra ur. Georges* Dicsértessék a Jézus Krisztusi /Mélyen meghajol és kezet csókol Angélenek./ Angéle* Mindörökké, aten, Tolnette* Képzelje, Angéle nővér.. .Rivióre ur vajaekenyere itt feküdt az asztalon.. .azt hittem, hogy az enyém, amelyet Angéle nővér küldött ki...és megettem! Angéle* Rettenetes! Kárpótoltad legalább? Georges* De mennyire.. .Toinette kisasszony ideadta az övét... Angéle* 0, ez a szeleburdi lány! hegköszönted legalább, hogy segített virágot szedni? Georges* /szerényen/ 0, szót sem érdemel... Angéle* Szintén Párizsba utazik? Georges* Még nem tudom bizonyosan. Toinette* /határozottan/ De igen! Riviéra ur okvetlenül utazik