Lakatos László: A nyakláncpör; Q 2107

/л Jeanne : Böhmer: Rohan : Jeanne : Rohan; Jeanne: Rohan : Jeanne : Rohan : Jeanne : ROhan : Jeanne : Rohan : ° eanne : Rohan : Jeanne : Rét eaux ROhan

: Es hallgatni urak. Hallgatni » /elveszi az egyik váltót Bassangetól/ Mutasd ! /megcsókolja a váltót. Azután ROhan kezét/Eminenciád ! Le

0alázatosabb hódolattal. /Bassange-al középen el/ /kezébe veszi az ékszert/ ötszáz gyémánt... /reszketve kapja ki kezéből/ a mienk ! Még nem ! /kirtelen rémülten közép felé indul/ Fivja vissza azt a két gazfickót ! /kezében az ékszerrel útját állja/Mit akar ? Hátha... a királyné nem akarja... Nem engedi, hogy én vegyem meg és akkor mindennek vége... Hátha nem akarja, /levelet vesz elő/ ,karja... ösmeri ezt a levé Ipar irt, ezt a kézírást. Az о nezeirása. összesen egy szó. /olvassa/ "Akarom!" Miért nem mutatta meg mingyárt. /gőgösen/ Mert nem hittem, ho^y Rohan biboros kételkedni fog egy Valois hercegnő szavában. /összezúzva/Bocsásson meg... Meg tud nekem bocsájtani, Jeanne ? /kezet ad/ Barátok közt nincs na rag. / iszól a középajtón/ Л Inert ! Ki az ! Kit hiv ? A királyné komornyikját. /bejön, mélyen meghajol. A királyné komornyikjának livréjében van/ Őfelsége komornyikja !