Lakatos László: Láz; Q 2106

- 4 MARGIT : TÖRÖK; MARGIT : TÖRÖK: MARGIT: TÖRÖK: MARGIT: /közben elkészült, táskájából kivett egy borítékot, ebben van a honorárium. Leteszi az asztalra/ Köszönöm. Köszönöm. /indul, megáll/ Ja igaz, még megkérdezem: szabad néha éjszakáznom? /Gyorsan/ Ne ijedjen meg...Kis házi mulatság Magda tiszteletére. /nem tudja rögtön, kiről van szó/ Magda? A kislányom. /már emlékszik. Gyorsan/ Igen...Igen... TÖRÖK: MARGIT: TÖRÖK: MARGIT: TÖRÖK: MARGIT: TÖRÖK: MARGIT: TÖRÖK: PISTA: Most jött haza az angol j?ol4»eg©-ből. Aranyos gyerek. Nem azért, mert az enyém, de igazán olyan más, mint a többiek.../Kis szünet. Zavartan/ Meghivnám magukat is egyszer vacsorára... Nagyon szépen kräxäbräat köszönöm. Mi nem járunk sehová sem. Sajnálem...Magda nagyon hálás lenne a doktor bácsinak, hogy ilyen jól bánt a kis mamájával, /ils.r a középajtóban/ Magda imád engem. /Még valamit igazit táskájában. Kihull belőle egy zsebkendő./ Bocsánat.../Le akar érte hajolni./ /udvariasan fölemeli/ Parancsoljon. Köszönöm. /Törökkel messziről megszago'ltatja a kendőt/ Chanel Orgone. Szereti? /szerénykedve/ Fájdalom nem vagyok szakember. A mi orrunk e'lparasztosodik a sok éter meg kloroform közt. Kár. Tulajdonképen minden kulturember kellene hogy.../Már kint van a folyosón./ /középajtóban van, udvariasan tovább akarja kisérni./ /kintről/ Ne fáradjon Miklós. Pá! /ajtót becsukja, visszamegy az asztalhoz, kiveszi a honoráriumot a boritékból, kevesli, megnézi, nincs-e benne mégis több és hogy nincs, fejét csóválja, a pénzt visszateszi a boritékba, a boritékot zsebreteszi. Középajtón kopogás./ Igen. /tizennégy éves egyenruhás szanatóriumi groom, hóna alatt nagy