Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105

34 Erna: fajd megkeresőm egyedül..

Лaga сак olvasson tovább. Bíró: /m.f./ I'iteker megkeresni. Erna: A gyűrűmet. Biró: Tessék! Erna: Kern találom a gyűrűmet. Biró: /először nem egészen érti/ Tessék? Erna: Nincs meg a gyűrűm. Fönt, ahogy vetkezni kezdek és egész automatikusan le akarom húzni az ujjamról, láfc tom, hogy nincs rajtam. Biró: Melyik! Az a brilliáns gyűrű?... Erna: í.'áj nem is volt ma a kezemen. Akkor húztam le, amikor leültem a zongorához. Emlékszik, még maga megyarázta az ügyvédnének, hogy.. Biró: Mért nuzte lei Emlékszem, Mindenre. A gyűrűt a kehply. be QObta. Erna

1 A kehely üres. /Még egyszer kiborítja, de megint eredmény nélkül/ Látja? Biró

: Talán fent a szobájában.. . Erna: Átkutattam mindent az utolsó zugig.. .Az összes sarkokat...A szőnyeget fel is emeltem...Egykor mentem fel a brlúgeből.. . Biró: Talán a bridgeasztaIon lesz. Ema: Már néztem. Nincs! Egykor mentem fel...most mingyárt három.. .Azóta keresem, mint az őrült! Ki nem bújtam a ruhámból...Még szerencse, hogy Péter a szomszéd szobában alszik, Kern vett észre senr'it. Bir|>: Nem tette le valahová? A retiküljébe?