Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105

27 В áróné: Gr<Jf : Báróné Grof : Báróné: Gr

wf : Bárónő : Gróf; Béróné : Biró: Gróf Biró Gróf : Biró: Gróf ; A la za hadit, ja \m gát/ Nem s za na d... Drága ezerelmem.. • • /Megakarja csókolni/ /nem engedi/Nem f tíajd Odalent. Kimegyünk a tengerre.. Ott csak ketten leszünk sz egész nagy világban... /Lehunyja szemét/ És ha jó lesz hozzám, akkor... egész életemben azt tehet velem, amit akar. Köszönöm, /-ezét csókol/Köszönöm... Várni fogok, türelemmel... El fogom magát venni Irén... к feleségem lesz... Dolgozni fogok magáért... Csodákat fogok művelni magáért..«« Szerető» ? Ész nélkül... Nem ugy,ahogy férfiak ma nőket szeretni szoktak ! És mégsem akart lekísérni, Hagyta, hogy könyörögjek ... Nem igaz. ín mingy árt akartam jönni. Csak... Csak...? /könyvtár felől lépések és köhécselés/ Vigyázzon ! Az I; ton s zero lm ère » /gyorsan balközépon el./ /job) ról jön, kezéoen nagy bőrkötéses könyv /megr zzen, visszafordul/ Bocsánat. Én kérek tői

9d bocsánatot... Járok éjszaka a tulajdon házamban, mint egy kísértet. /А kerékasztalhoz ül, de kesében folyton a könyvöt tartja/ Nem tudtam aludni, kicsit kódorogni akartam a terraszon. îossék, lia jólesik. Nem... Köszönöm... Most már mégis lefekszem. K

byszer csak kell... /вiróhoz lép, megnézi a könyvet, de ugy hogy az azért tovább is a biró kezében marad/ Montesquieu: Esprit des lois.