Lakatos László: Kerekasztal; Q 2105

23 ban, vállán átvetve a tarisznya, kezében termosz/ Ella: /kis sikollyá 1 bal^özépen el/ Őrnagy: Ki sivalkodik itt ? Bataki : Hübnemé őnagysága. Őrnagy urnák méltóztatott jól aludni ? Őrnagy: Remekül. Tiz percig a fürdekádban, tiz porcig amig borotválkoztam és tiz percig amig öltözködtem. Patali: Ágyban nem is méltóztatott lenni ? Őrnagy: Félóráig. De ott nem aludtam. Az ágy tulpuha volt... Mórt sikito .t az Ugyvédné ? Pataki: Azt csak a jó Isten tudhatja, kérem. ín Isten bizony nem bántottam. őrnagy: Az ügyvédné még nem feküdt le ? Pataki: Ö azt mondja, hogy már rég ágyban van, ez^el szemben itt állt nyitott szemmel, teljesen felöltözve és tökéletesen ébren. Hölgyek szoktak önmaguknak ellentmondani. őrnagy: Kivel volt ? ?ataki: Egyedül. őrnagy: Csak nem... Várt valakit ? Pataki: Nem tudom kér-m szépen. Csak állt, körülnézett... kicsit zavart volt, nem tetszett neki, hogy itt va Dyok. Fol y ton aludni küldött. Őrnagy: Csak nem »... Nahát ! Hogy ez a jó liübner КЦа f... ^ataki: Bocsánat, hogy beleszólok, őrnagy ur gondolataiba, de az teljesen ki van zárva . Jelen esetben és jelen hölgynél teljesen. Őrnagy: Honnan tudod te, hogy én mit bondoltam ... Aáa han-