Lakatos László: A cégvezető; Q 2104

за. méltóztatik parancsolni? Irén: /gyorsaV as két cukorral. /Adja./ Péter: Köszönöm, ..Hlyen kedves. Horváth: /középről Jön./ Péter: /udvariasan felugrik. %y pillanatig némán állnak egymással szemközt. Aztán./ Szervuszl /Kezet nyújt./ H&rváth: /arca vonaglik,/ Szervusz. /Ke

sot ad. Aztán nyugodtan./ Parancsolj.../Leülnek./ Kedves, hogy eszedbe Jutottunk. /Egyik csészére./ Ez az enyéra? Irén: /zavartan./ Zsófi! Uondtam, hqgy négyre készitsen. Zsófi: Igenis,azomal.../Jobbra indul./ Horváth: Hagyja kérem. Fölösleges. Úgyis mingyárt »egyek. Zsófi: Igenis kérem. /Jobara el./ Irén: Kan tartsz velünk? Horváth: Sajnos, nem tudok. /Feszer^./ Kenpeteg dolgom van. /Syáva gunryal Péternek./ neked? Péter: behetne több 1з. /Zavartan./ Sporttelepet akarok nyitni. Horváth: /felíilxGl./ Tennisz? Péter: Нова, kérlek alássan, inkább olyan kis vivéiskola félére gondolok. Kard és tőrvívás, ás persze céllövészet is. Horváth: Д1са^ gúnyosan./ Na Irénke, ez fog téged érdokolni. Péter: /bizonytalanul./ Tessék? Irén: Hagyja, Péter...Ernő csúfol, mert néha szoktam magamat gyakorolni céllövésben. Karailla: Nekem sem tetőzik. Ke hát amióta szegénykém nem Jár vadászni, /degtörli szemét./ Н1псз kivel. /Kis szünet./ Horváth: /Irént nézi, arca vonaglik,/ Szép az uj estélyiruhád. Irén: /elnézően./ A pongyolámat érted?